Hírek

Eger 11 környező településsel és a Bükki Nemzeti Parkkal is együttműködik az „Európa Kulturális Fővárosa 2023″ cím elnyerésére kiírt pályázati munkában. A beadási határidő 2017. december 20-a. Eger szakmai anyaga hosszas előkészítést, magyarországi és külföldi kulturális fórumokat, workshopokat követően készült el. A képzőművészeti, zenei, filmművészeti és építészeti munkacsoport tevékenységére alapozva, Koltai Lajos, a pályázat művészeti igazgatójának vezetésével jött létre a művészeti koncepció, s az egri beadvány számos nemzetközi- és hazai együttműködést tartalmaz. Az anyag fordítás alatt van és természetesen nívós kivitelben kerül majd meg a nemzetközi bíráló bizottság tagjainak kezébe. A 12 fős szakértői testület a jövő év elején előválasztási ülésen nevezi meg azokat a városokat, amelyek 2018 második felében részt vehetnek a végleges kiválasztási ülésen. A győztes pályázó megnevezése a jövő év végén várható.

 

 

A „pályázati finisben” szükséges, hogy az előkészítés során körvonalazódó együttműködéseket hivatalos formába is öntsük. Habis László, Eger polgármestere november 27-én, Egerszalókon, a térség 11, értékekben gazdag településének vezetőjével írta alá a 2023-as évre való közös felkészülésről, a pályázati együttműködésről szóló együttműködést. Eger partnertelepülései a 2023-as pályázatban: Andornaktálya, Bélapátfalva, Demjén, Egerszalók, Felsőtárkány, Maklár, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szarvaskő és Szilvásvárad.

Eger több mint félmillió vendégéjszakája mellett a 11 partnertelepülés mintegy egymillió további vendégéjszakát könyvelhet el évente – hangsúlyozta az eseményen Habis László polgármester.

Eger gazdag kulturális és történelmi értékei és a megyeszékhelyet körülvevő, csodálatos természeti adottságokkal megáldott települések nagy vonzerővel rendelkeznek. Eger polgármestere elmondta még: a város együttműködési megállapodást írt alá az Eszterházy Károly Egyetemmel, a legtöbb nemzeti kulturális intézettel, s természetesen külföldi testvérkapcsolatait is mozgósítja a siker érdekében.

 

 

Martonné Adler Ildikó, a pályázati munkát koordináló alpolgármester úgy fogalmazott: együtt kell működnünk, hogy aztán valamennyien együtt profitálhassunk a remélt eredményből. Eger Közgyűlése a pályázati munka kezdetén nem egyszerűen kulturális, hanem kulturális- és közösségépítési stratégiát fogadott el. A fő cél aktív, minőségi igénnyel fellépő kultúrafogyasztó közönség építése, nevelése. Eger sok vonzereje mellett a térség maga is érték: a kulturális turizmus területén ez a vidék több hétre is bőven kínál lehetőséget a hozzánk érkezőknek.

Együttműködés a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal
Habis László polgármester és Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója november 28-án látta el kézjegyével az együttműködési megállapodást.

Az aláírás előtt Rónai Kálmánné igazgató kiemelte: Eger városa és a BNPI között folyamatos egyeztetések zajlanak, kialakultak az együtt gondolkodás hatékony csatornái. A Nemzeti Park egri székhellyel működik, részt vesz a helyi közösség és a térség életében, ám a puszta működésen túl is sok olyan terület létezik, melyek mind összekapcsolják a megyei jogú várost és a költségvetési szervként működő igazgatóságot.

 

 

Habis László polgármester ehhez kapcsolódóan elmondta: felpörgött a BNPI és az önkormányzat közötti munka, a városi képviselők egy látogatás során részletesen megismerték a nemzeti parknál végzett tevékenységet. Aláhúzta: Eger számára fontos, hogy kiemelt turisztikai térség legyen, s ehhez a természeti értékek feltérképezése, bemutatása elengedhetetlen. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kitartó, alapos munkával végzi a térség számos pontján azokat a fejlesztéseket, melyekkel a természeti kincseket igazi attrakcióként mutatja be. Ennek a munkának a sikerében Eger és a környező települések is érdekeltek.

Eger – a meglévők mellet – olyan vonzerők bemutatására építi a kiemelt turisztikai térség státusz elnyeréséért végzett munkát, melyek megvalósításáról már vagy kormánydöntés, vagy más jellegű, támogató határozat született. Az egyik ilyen pillér a Területi- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) Eger rendelkezésére álló több, mint 13 milliárd Ft, melynek segítségével megújul például a Nagypréposti palota, az egykori Helyőrségi Művelődési Ház, vagy Lenkey János tábornok szülőháza. Ugyancsak fontos ebben a sorban a Rác templom megújítása, vagy éppen az Eszterházy tér újjászületése, tehát számos értékkel gazdagodik a város – mutatott rá Habis László. Mindez jó érv Eger mellett az EKF-pályázat kapcsán is.

 

 

Hozzátette: a Kormány Modern Városok Programja is közelebb visz minket ahhoz, hogy Eger eredményesen pályázhasson az „Európa Kulturális Fővárosa 2023″ címre. A város közvetlen autópálya összeköttetése, az intermodális csomópont megépítése és más közlekedési fejlesztések nagyban javítják Eger esélyeit.
Hasonló, eldöntött fejlesztési terület a vár ügye: mind a Modern Városok Program, mind a Nemzeti Kastély- és Várprogram (GINOP) méltó kereteket nyújt ahhoz, hogy Eger EKF-város lehessen, sikerrel pályázhasson a 2023-as európai kulturális év megrendezésére.

Az elmondottakat jól kiegészíti az kormányzati támogató döntés, melynek az Egri Főegyházmegye a kedvezményezettje. Ennek nyomán megújul például a Bazilika és az Érseki Palota felújítása is folytatódik.
Abban a munkában, melyet Eger kiemelt turisztikai térségként való nevesítéséért végzünk, a meglévő értékek bemutatása mellett mindenképpen megvalósuló fejlesztéseket szerepeltünk. Eger EKF 2023 pályázatában sem a beruházások állnak fókuszban, sokkal inkább értékközpontú anyagot állítottunk össze. A legfontosabb feladatunk az, hogy hitelesen bemutassuk a bírálóknak: mely kulturális értékek helyezhetők európai dimenzióba Egerben és térségében – fogalmazott Eger polgármestere.

Eger ismét részt vesz az „Európa Kulturális Fővárosa” címért folyó versenyben, az erről szóló hivatalos dokumentumot május 9-én juttatta el a város a kiíró Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságának. Egerben az Európa Napot összekötöttük az EKF 2023 program indító eseményével: az esős, kiszámíthatatlan idő ellenére a délután folyamán színes programot kínáltunk az egrieknek: az egri gyermekek csodálatosan énekelték Kodály Zoltán és a Valahol Európában musical ismert dallamait. A városvezetők és az EKF 2023 pályázatban résztvevő művészek sajtótájékoztatón számoltak be az egri gondolkodás fő irányairól: ez a fény és a film.

 

 

Eger varázslatos város Európa szívében, ahol évszázadok óta jelen vannak a tradicionális európai értékek, tapintható a különböző kultúrák közötti kapcsolat. A vár és 1552 hősi helytállásról szóló üzenete, Gárdonyi csodálatos regénye, Magyarország Nagy Könyve okán Eger egy kicsit minden magyar ember városa. Eger a maga történelmével, kulturális és épített kincseivel egy igazi, európai hely. A megyeszékhely 2004-ben már megpályázta az EKF 2010 címet, akkor Pécs lett a befutó, de Egert már akkor nagy esélyesként emlegette mindenki, s csak a célegyenesben dőlt el a nagy verseny. Most készen állunk arra, hogy elnyerjük ezt a megtisztelő címet és éljünk ezzel a hatalmas lehetőséggel – húzta alá Habis László polgármester.

 

Az eddigi, stratégiai gondolkodás a részletek kidolgozásával folytatódik: 2017 március 1-jén találkoztunk a környező települések vezetőivel, ahol számos kreatív ötlet hanzott el az összefogás és a közös siker gondolata jegyében.

Két alkalommal, széles körű tanácsozásra invitáltuk a Városházára a városi döntéshozókat, a kulturális ágazatban érintett egri intézmények, civil szervezetek, művészeti egyesületek vezetőit, az Egri Főegyházmegye és az Eszterházy Károly Egytem képviselőit, valamint az Egerben tevékenykedő, illetve egri kötődésű, egyéni alkotókat.

 

 

A felkészülési időszakban Eger Önkormányzata további konzultációs fórumokat, szakmai konferenciákat rendez, ahol mind az egri polgárok, mind a civil szervezetek, mind a megszólított, vagy észrevételükkel jelentkező társadalmi csoportok elmondhatják a véleményüket, illetve javaslatokat fogalmazhatnak meg Eger pályázatával és az egri kulturális élet jövőjét érintő, stratégiai célokkal kapcsolatban.

Célunk az, hogy a helyi kulturális szereplők és az egri polgárok bevonásával, széles körű konszenzussal kialakított programot dolgozzunk ki. Fontos elem a pályázatban a társadalmi kapcsolatok bemutatása. Az értékelésnél a nemzetközi bíráló testület nagy hangsúlyt fektet majd arra, hogy a pályázó milyen alternatív megoldásokkal kívánja bevonni a programba a helyi lakosságot és a civil szférát, különös tekintettel a fiatalokra. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk pl. az oktatással való kapcsolatra és az iskolák részvételére.