Ismertettük a részleteket – Koltai Lajos a művészeti igazgatónk

Eger jól szerepelt a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa versenyen, ezért az önkormányzat úgy döntött, hogy a 2023-as címért ismét harcba száll a város. A pályázattal kapcsolatban szakmai konferenciát tartottak csütörtökön a Városháza Dísztermében. Az egri pályázat tartalmazza majd a fény, a film, a tudomány és a művésztek, valamint a tudomány és az egyház kapcsolatát is. Nagy örömünkre szolgál, hogy művészeti igazgatónak sikerült megnyernünk a Kossuth-díjas, világszerte ismert és elismert operatőrt, Koltai Lajost.

Újabb körben tájékoztattuk az egri kulturális élet szereplőit

2017 március 16-án újabb szakmai fórumot tartottunk az EKF 2023 pályázat kapcsán. Eger Önkormányzata a Városháza dísztermébe invitálta az Egerben működő valamennyi művészeti intézmény, a kulturális- és művészeti civil egyesületek, az Eszterházy Károly Egyetem és az Egri Főegyházmegye képviselőit. Meghívtuk a város döntéshozóit, valamint a különböző művészeti ágakban tevékenykedő, egyéni alkotókat és a helyi sajtót.

 

 

A fórumon tájékoztatást adtunk a megjelent pályázat részleteiről és Eger terveiről, valamint Martonné Adler Ildikó alpolgármester asszony bejelentette, hogy az egri pályázati munkában művészeti vezetőként a Kossuth-díjas Koltai Lajos operatőr vesz részt. A fórum egyik különleges programpontja volt az Egyesült Királyságban fekvő Leeds városának internetes bejelentkezése, hiszen 2023-ban egy magyar és egy brit város párban lesz Európa Kulturális Fővárosa. (Mindez független a Brexit tényétől.) A briteknél talán a legaktívabban készülő város Leeds, akikkel a 2016-os, Pécsett megrendezett, első EKF fórumon is találkoztunk már.

 

 

A másik színes programpont az idei EKF-ekhez kapcsolódott: ez évben a dániai Aarhus és a ciprusi Pafosz Európa Kulturális Fővárosa. A Ciprus nyugati részén található kisvárosban 2017 január végén tartották a nyitóünnepséget, ahol jelen volt az egri kötődésű televíziós szerkesztő-műsorvezető, Somody Ildikó is. Ő számolt be a helyszínen tapasztaltakról és Pafosz EKF-koncepciójának lényegét is ismertette.

Kulturális főváros

Az Eger környéki települések vezetőivel találkozott Martonné Adler Ildikó alpolgármester a Városházán, hogy egyeztessenek arról, hogyan tudnak közösen együttműködni az „Európa Kulturális Fővárosa 2023″ pályázat kapcsán. A cél az, hogy minden település az ott található értékekkel gazdagítsa a pályázat anyagát.

Találkoztunk a környező települések vezetőivel

Az eddigi, stratégiai gondolkodás a részletek kidolgozásával folytatódik: 2017 március 1-jén találkoztunk a környező települések vezetőivel, ahol számos kreatív ötlet hanzott el az összefogás és a közös siker gondolata jegyében.

Megjelent a pályázat

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkársága 2017 február 20-án tette közzé az „Európa Kulturális Fővárosa 2023″ pályázati felhívást.

Az „EKF2023″ pályázat megjelenését követően nagyjából 10 hónap áll rendelkezésünkre, hogy elkészüljön az első fordulós anyag magyar nyelven, majd fordítás következik és el kell látnunk az elkészült dokumentumot a megfelelő, Eger értékeihez méltó és arculatába illeszkedő dizájnnal. Az így kimunkált, komplex anyagot 12 fős, nemzetközi szakértő testület bírálja el, majd az észrevételek kézhezvétele után a második fordulóba meghívott városokra újabb 9-10 hónapos munka vár: a javaslatok beépítése és a végleges pályázati anyag összeállítása. Arról, hogy mely magyarországi és mely Egyesült Királyságba tartozó város lehet Európa Kulturális Fővárosa 2023-ban, 2018 nyarán születhet döntés.

Habis László polgármester hangsúlyozta: a sikerhez egy ilyen mérvű pályázatnál valódi csapatmunka szükséges, melyhez az összefogás és az Eger értékeibe vetett hit adja az alapot. Aki bekapcsolódik ebbe a munkába, az életre szóló élményekkel gazdagodik, hiszen igazi alkotómunkában lesz része. Számítunk az egri művészekre, az egri kulturális ágazatban dolgozó szakemberekre és várjuk az egri polgárok javaslatait, észrevételeit is.
Az önkormányzat nem beruházás-központú pályázatban gondolkodik. Az a cél, hogy széleskörűen támogatott, Eger színes, gazdag értékeire épülő, változatos programokkal teli pályázatunk legyen.

Habis László polgármester:

– „Meggyőződésem szerint középpontba kell állítani városunk művészeti értékeit, valamint két, Kepes Györgytől származó gondolatot: a városra, mint képzőművészeti alkotásra kell tekintenünk, valamint be kell mutatnunk a kultúra és a tudomány határterületeit, például a fényművészet egri világát. Eger számára az előadóművészet, a zene és a képzmőművészet mellett nagyon fontos a film is: büszkék vagyunk Illés György művészetére és látásmódjára, valamint arra is, hogy Gyuri bácsi ismert és sikeres tanítványa, Koltai Lajos ugyancsak kötődik Egerhez és nyitott volt a közös munkára.

A sikerhez Európai léptékű pályázatra van szükség és ebben véleményem szerint jó lehetőségeink vannak: Eger kulturális gazdagságában ott vannak a történelmi értékek, számos nép és nemzet hagyományai, valamint egyfajta vallástörténeti sokszínűség is.”

A kulturális és művészeti tartalom meghatározásánál részletesen ki kell fejteni a programkínálathoz kapcsolódó, világos- és egységes művészi látásmódot, ill. a helyi művészek és kulturális szervezetek bevonását célzó stratégiát, valamint ismertetni kell a helyi kulturális örökség és a hagyományos művészeti formák új, integratív és innovatív kísérletekre való törekvéseit. A sikeres megvalósítás képességét bizonyítandó a pályázatban reális és fenntartható pénzügyi tervezéssel kell bemutatni pl. a helyi és nemzeti hatóságok széleskörű és hosszú távú kötelezettségvállalásait, valamint a pályázó kötelessége egy ún. „forrásteremtési stratégia” bemutatása is, pályázati lehetőségek és tervezhető támogatások, hozzájárulások feltüntetésével.

Mi történt eddig?

Két alkalommal, széles körű tanácsozásra invitáltuk a Városházára a városi döntéshozókat, a kulturális ágazatban érintett egri intézmények, civil szervezetek, művészeti egyesületek vezetőit, az Egri Főegyházmegye és az Eszterházy Károly Egytem képviselőit, valamint az Egerben tevékenykedő, illetve egri kötődésű, egyéni alkotókat.

 

 

A felkészülési időszakban Eger Önkormányzata további konzultációs fórumokat, szakmai konferenciákat rendez, ahol mind az egri polgárok, mind a civil szervezetek, mind a megszólított, vagy észrevételükkel jelentkező társadalmi csoportok elmondhatják a véleményüket, illetve javaslatokat fogalmazhatnak meg Eger pályázatával és az egri kulturális élet jövőjét érintő, stratégiai célokkal kapcsolatban.

Célunk az, hogy a helyi kulturális szereplők és az egri polgárok bevonásával, széles körű konszenzussal kialakított programot dolgozzunk ki. Fontos elem a pályázatban a társadalmi kapcsolatok bemutatása. Az értékelésnél a nemzetközi bíráló testület nagy hangsúlyt fektet majd arra, hogy a pályázó milyen alternatív megoldásokkal kívánja bevonni a programba a helyi lakosságot és a civil szférát, különös tekintettel a fiatalokra. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk pl. az oktatással való kapcsolatra és az iskolák részvételére.

Többség helyett egység!

A Közgyűlés elfogadta Eger Kulturális- és Közösségfejelsztési Stratégiáját

Eger Közgyűlése 2017 februárjában elfogadta a város Kulturális- és Közösségfejelsztési Stratégiáját, amely kiterjed az „EKF2023″ cím viselésének évét követő időszakra is. E dokumentumban vázoljuk a cím elnyerése által elérni kívánt, hosszú távú kulturális-, társadalmi és gazdasági hatást, ideértve a városfejlesztési elképzeléseket is.

Kijelenthetjük, hogy az egri munka nem többséggel, hanem egységgel, lendületből indul. Rendkívül fontos, hogy február 23-án a Közgyűlés teljes egységben, egyhangú szavazással fogadta el a város Kulturális- és Közösségfejlesztési Stratégiáját. Nagy öröm ez a számunkra, hiszen az átfogó dokumentum megléte önmagában is feltétele annak, hogy a megyeszékhely indulhasson az EKF 2023 cím elnyerését célzó pályázaton, az egységnek pedig egyértelmű üzenete van. Világlátástól, pártállástól függetlenül büszkék lehetünk – és vagyunk is – a városunkra és Eger kulturális értékeire. Hisszük, tudjuk, hogy a most induló pályázati folyamat során képesek leszünk mindezt méltó módon, európai szinten is megmutatni.

Üzenetértéke van annak is, hogy a kulcsfontosságú stratégiáról azon az ülésen született meg az egységes, támogató döntés, melyen a Közgyűlés városi sajtódíjat alapított a 25 éve elhunyt író és publicista, Mészáros György emlékére. Az egri 56-os hős, közismert kutató, kiemelkedő kulturális szakember és újságíró volt az, aki a rendszerváltást követően megalkotta Eger első Kulturális Koncepcióját.

Stratégiai megállapodás az egyetemmel

Együttműködési megállapodást írt alá az önkormányzat és az Eszterházy Károly Egyetem a magyar kultúra napja tiszteletére rendezett városi díszünnepségen, az „Európa Kulturális Fővárosa 2023″ pályázat sikeres előkészítésére. Az ünnepségen kitüntetéseket adtak át azoknak, akik kiemelkedő munkát végeztek a kulturális és művészeti élet területén, és kihirdették az önkormányzat által kiírt irodalmi pályázat eredményeit is. A pályázaton eredményesek voltak a Tinódinak és az Eszterházy Károly Egyetem Gyakorlójának a diákjai, illetve az Eventus, a Dobó és a Ward Mária tanulói.

Stratégiai együttműködés az egri egyetemmel

2017 januárjában, a Magyar Kultúra Napja alkalmából tartott városi díszünnepségen Habis László polgármester és Dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Egyetem rektora stratégiai megállapodást írt alá, amely kifejezetten az EKF 2023 pályázatban való szoros együttműködésről szól.

Stratégiai együttműködés

Az EKF 2023 projekt kapcsán stratégiai együttműködést írt alá Eger polgármestere és az Eszterházy Károly Egyetem rektora.